Az megvan, hogy nem csak Magyarországon, de Amerikában is folyamatos veszélyhelyzet van?

Az amerikai elnök további egy évvel meghosszabbította pénteken a 2021-ben kihirdetett országos veszélyhelyzetet az Egyesült Államokban, Oroszország káros befolyásolási kísérleteire hivatkozva.

Joe Biden pénteken megjelent elnöki rendelete szerint a 2021. április 15-én hozott intézkedés indokai változatlanul fennállnak, vagyis számolni kell szokatlan és rendkívüli fenyegetéssel az amerikai nemzetbiztonságra, külpolitikára és gazdaságra nézve, amelyeket bizonyos, az orosz kormány felől érkező “meghatározott káros külföldi tevékenységek” jelentenek.

A Fehér Ház internetes oldalán megjelent rendelet a “meghatározott káros külföldi tevékenységek” között említi az amerikai választások szabad és fair lebonyolításának aláásására és a demokratikus intézmények ellen irányuló erőfeszítéseket, a káros kibertevékenységet, a biztonság aláásására irányuló kísérleteket olyan államokban és régiókban, amelyek fontosak az amerikai nemzetbiztonság szempontjából, valamint a nemzetközi jog régóta fennálló szabályainak megsértését, ideértve az államok területi integritásának tiszteletben tartására irányuló szabályokat.

Ugyanakkor a legnagyobb ázsiai világhatalommal is egyre feszültebb a helyzet: határozottan visszautasították pénteken a kínai szankciókkal sújtott amerikai intézmények a pekingi kormány döntését, amelyet a tajvani elnök amerikai látogatásához nyújtott hozzájárulás miatt hozott.

A Kaliforniában működő Ronald Reagan Elnöki Könyvtár (Ronald Reagan Presidential Library) elnök-vezérigazgatója azt közölte, hogy intézményük büszke arra, hogy az amerikai Képviselőház elnöke, Kevin McCarthy és Tajvan elnöke, Caj Ingven ott találkozott. David Trulio közölte, hogy a kínai büntetőintézkedések nem tántorítják el attól, hogy a könyvtár a jövőben is “dinamikus intellektuális fórumként” működjön.

A másik büntetőintézkedésekkel sújtott amerikai intézmény, a Hudson Intézet (Hudson Institute) elnök-vezérigazgatója közleményt tett közzé, amiben hangsúlyozta, hogy határozottan kiállnak Tajvan mellett, és büszkeségének ad hangot amiatt, hogy az intézet kitüntetésben részesíthette a tajvani elnököt. John Walters megfogalmazása szerint Kína hosszú idő óta próbálja elnémítani otthon és külföldön azokat a hangokat, amelyek “ellenzik nemzetközi agresszióját, és ellenzik a kínai polgárok elnyomását”.

A kínai kormányzat a kaliforniai elnöki könyvtár és a Washington fővárosban működő tudásközpont ellen azért hozott szankciókat, mert a megfogalmazás szerint “kiszolgáltak tajvani szeparatista tevékenységeket, és felületet biztosítottak számukra”.

Tajvan elnöke az Egyesült Államokban tett több mint egyhetes látogatása során találkozott a tajvani diaszpóra tagjaival, valamint több megbeszélést folytatott az amerikai törvényhozás, a Kongresszus tagjaival, szerdán pedig – a kínai kormány határozott figyelmeztetése ellenére – Kevin McCarthy-val, a Képviselőház elnökével találkozott.

A szankciók szerint a kínai intézmények és magánszemélyek a jövőben nem tarthatnak semmiféle kapcsolatot a Hudson Intézettel és a Reagan Elnöki Könyvtárral. Emellett a kínai kormány beutazási tilalommal sújtotta a két amerikai intézmény vezetőit, minden kínai személynek megtiltotta a kapcsolatok felvételét velük, valamint Kínában őrzött minden vagyonukat zárolta.

Az amerikai kormányzat hivatalosan nem reagált a befolyásos intézmények ellen hozott szankciókra. A Fehér Ház a tajvani elnök látogatásával kapcsolatban többször hangsúlyozta, hogy nem látja okát ennek túlreagálására Kína részéről, ugyanis tajvani államfő a múltban is többször járt az Egyesült Államokban.

Antony Blinken külügyminiszter egy pénteken megjelent interjúban úgy fogalmazott: az Egyesült Államok ragaszkodik az “Egy Kína” politikához, ugyanakkor ellátja Tajvant az agresszió bármilyen formájával szemben szükséges önvédelem eszközeivel.

Ez is érdekes lehet:

• Lavrov szerint a béke csak egy új világrenddel érkezhet el
• Bill Clinton magára vállalta az ukrajnai háború kitörését

Source: MTI